2020. nov. 30.

visible mending

Amíg tehetem, nem dobok ki farmert, annál is inkább, mert sajnos nagyon nehezen találok pont megfelelő méretűt. Így ha kilukad valamelyik, az utóbbi időben nem a szekrény hátuljában végezte, hanem a kézimunkás kupac mellett, arra várva, hogy befoltozzam. Láthatóan.

Ezer éve volt már egy ilyen nadrágom, akkor még az egyetemen akadt bele egy szögbe és lukadt ki, és fogalmam se volt róla, hogy létezik ez a jelenség, egyszerűen rávarrtam egy otthon föllelhető rózsaszín ananászmintás horgolt csipkenégyzetet (ami terítőnek indult, de sose lett belőle semmi) és körbehorgoltam a szélét alul. Aztán még évekig hordtam, és mindig megdicsérték.

A visible mendingről először negyvenkettőtől hallottam (itt), aztán kicsit utánanéztem, és megjavítgattam a lukas nadrágokat. Ezt például tavaly januárban fotóztam, azóta megvarrtam még két helyen:

 

Erre most ősszel került a foltok fele:

 

A cipőmet is megvarrtam így. Nagyon kényelmes évek óta, csak a varrás nem bírta a sok használatot. És sajnáltam volna újat venni, ha megjavítható. (Eredetileg nem sárgák voltak azok a varrások.)

 

Több ötletet Katrina Rodabaugh Mending Matters c. könyvéből vettem.