A karácsonyban az az egyik legnehezebb, hogy kitalálja az ember, hogy mit ad ajándékba másoknak. A szüleim szerencsére megkönnyítették idén a dolgomat, mert (egymástól függetlenül) mindketten Kindle-t adtak a másiknak. Így én lelkesen elvállaltam, hogy varrok tokot hozzájuk. Anya tudott Apáéról, Apa meg Anyáéról.
A két tok elkészült. Anyáét egy régi farmernadrágomból varrtam, a gombja süthető gyurmából van.
Apáéra viszont nyomtattattam mintát, mégpedig Leon Uris: A zarándok
c. könyvének borítóját. Ennek az a története, hogy mikor 2000-ben
karácsony előtt nem sokkal megjelent a Harry Potter és a Tűz Serlege,
akkor egyértelmű volt, hogy azt kapjuk karácsonyra. Viszont Apa
mindenképpen el akarta olvasni előtte, de úgy, hogy mi ne vegyük észre.
Ezért került le a polcról A zarándok... védőborítója, került rá a
Potterre, hátha bedőlünk neki. Csak volt vele pár gond: A zarándok
egyrészt kicsit vékonyabb, másrészt kicsit alacsonyabb, így kilátszott a
Potter zöldje.
Szóval most már nyugodtan elbújtathatja az olvasmányait A zarándok mögé, senki se fog rájönni, hogy éppen mit olvas. :-)
Ezen jót nevettem :) Aranyos történet és szépek a tokok! (Ilyet talán majd én is...)
VálaszTörléshol nyomtatnak mintát szövetre? vagy vasalva van?
VálaszTörlésvasalva van, a Sugárban csináltattam egyébként a Kreatív Póló nevű helyen. Vittem az anyagot is meg a képet is, ők meg megcsinálták. Aztán varrtam.
Törlésáh. köszi. jó tudni, hogy nem csak pólóra vasalnak.
Törlés