három a sapka

Ezek a gyerekek egyfolytában nőnek, úgyhogy kellett nekik új sapka. Jó meleg, hogy ne fázzon a fejük, ha esetleg odakint dúl a cidri. Maradék Barka/Kacskaringó Bonbon fonal volt még többféle színben, és mindegyik két sapkát kapott. Vagy egyet, attól függ, honnan nézzük.

Egyébként minden a szokásos: ők megtervezték, én legyártottam.

A nagyé:

 

A kisebbé:

 

Az enyém:

 

Most mindhármunknak van két-két sapkánk, hangulattól függően mindenki azt veszi föl, amelyiket akarja.

Így készültek kb. Amiről nincs kép, az a rengeteg anyázás közben meg a visszabontások. Így jár, aki fejből köt minta nélkül.

 

Adatok:
Minták: a sapka mintája sehonnan, vagyis fejből, ötlet Andrea Rangeltől. A rakéták és szívecskék az AlterKnitből, az áttört minták Wendy Bernard mintagyűjteményéből.
Fonal: a gyerekek sapkáihoz Kacskaringó Bonbon, az enyémhez Rial Filati Merino Soft
Tű: a lányokéhoz 4mm-es (a passzéhoz 3mm), a fiúéhoz 4,5mm-es (a passzéhoz 3,5mm)

visible mending

Amíg tehetem, nem dobok ki farmert, annál is inkább, mert sajnos nagyon nehezen találok pont megfelelő méretűt. Így ha kilukad valamelyik, az utóbbi időben nem a szekrény hátuljában végezte, hanem a kézimunkás kupac mellett, arra várva, hogy befoltozzam. Láthatóan.

Ezer éve volt már egy ilyen nadrágom, akkor még az egyetemen akadt bele egy szögbe és lukadt ki, és fogalmam se volt róla, hogy létezik ez a jelenség, egyszerűen rávarrtam egy otthon föllelhető rózsaszín ananászmintás horgolt csipkenégyzetet (ami terítőnek indult, de sose lett belőle semmi) és körbehorgoltam a szélét alul. Aztán még évekig hordtam, és mindig megdicsérték.

A visible mendingről először negyvenkettőtől hallottam (itt), aztán kicsit utánanéztem, és megjavítgattam a lukas nadrágokat. Ezt például tavaly januárban fotóztam, azóta megvarrtam még két helyen:

 

Erre most ősszel került a foltok fele:

 

A cipőmet is megvarrtam így. Nagyon kényelmes évek óta, csak a varrás nem bírta a sok használatot. És sajnáltam volna újat venni, ha megjavítható. (Eredetileg nem sárgák voltak azok a varrások.)

 

Több ötletet Katrina Rodabaugh Mending Matters c. könyvéből vettem.

Kindle-tok házilag

Miután az előző Kindle nyolc év használat után elhalálozott, vettünk egy újat. Okulva az előzőkből, ennek keménytáblás tokot szerettem volna. Kinéztem egyet, de azt mondta a fickó, hogy túl kicsi az én készülékem, így ő nem tud készíteni rá tokot. Sebaj, na majd én. Ezt az útmutatót vettem alapul.
Így néz ki a kész tok:

Első körben kerestem egy pont optimális méretű könyvet. Ezúton is köszönöm a könyvszekeres hölgy segítségét a megfelelő kiválasztásában. 

Már tudtam, hogy milyen borítót szeretnék rá, a Gimp segítségével előállítottam egy jó méretű elő- és hátlapot gerinccel, továbbá egy belső borítót is. Ezt rányomtattattam egy maradék lepedőre.

Innentől részletes képes útmutató következik:

- sniccer segítségével szétszedtem a könyvet.

- Ellenőriztem így is, hogy jó méretű lesz.

- Beragasztóztam a borító elejét (Pentart hobbiragasztót használtam hozzá, az 50ml kétharmada fogyott el a projekt során kb.; és mindig a borítót/papírt ragasztóztam, nem a textilt),

- óvatosan ráragasztottam,

- utána a gerincét (figyelve arra, hogy közben csukva legyen a könyv, hogy amikor majd kinyitom, ne feszüljön),

- majd a hátulját is.

- Levágtam a sarkokat, visszahajtottam és ráragasztottam a borító belsejére.

- Itt örültem egy kicsit, hogy kezd jól kinézni.

- Belülre szerettem volna még egy kartont, amihez hozzá lehet rögzíteni a gumiszalagokat, amik majd a helyén tartják az olvasót. Ehhez tökéletesen alkalmas volt a dobozt szétvágni. Hogy elég tartós legyen, két réteget használtam. Ezeket összeragasztottam.

- Ráragasztottam a lepedővásznat, annak is levágtam a sarkát.

- Ugyanígy visszahajtottam, de ezt most leszorítottam iratcsipesszel, hogy összeragadjon rendesen a két réteg is.

- A bal oldali belső borítóhoz való lepedővásznat körbevasaltam, hogy ne legyen ronda a széle (ha körbevágtam volna), és könnyű legyen beragasztani

- Be is ragasztottam. A jobb szélét ferdére vágtam.

- Utána belevarrtam a gumiszalagokat (azért varrtam, hogy tartósabb legyen, mintha beragasztottam volna). Nem lett igen szép, de ez a rész úgyse fog látszódni.

- Bevarrtam a plusz egy gumiszalagot is (ez az, ami csukva tartja a kész tokot).

- Beragasztottam ezt a részt a tok kész részébe, és összefogtam egy rakás iratcsipesszel meg két pillanatszorítóval.

- És pár óra után megszáradt, kész is lett.

Elszöszöltem vele pár órát, de meg vagyok elégedve a végeredménnyel.