Szeretek új dolgokat kipróbálni. A tűzzománc, mint olyan régóta érdekelt, meg mozgatta a fantáziám. Aztán pár hete láttam, hogy megint lesz tanfolyam a MadeByYou-ban, és rövid egyeztetés után bátran jelentkeztem.
Tegnap eljött a napja. Odafele biztonság kedvéért azért még útbaejtettem egy fonalboltot is (a meglévő hobbikat se hanyagoljuk el).
A foglalkozást Páthi Dia tartotta. Négyféle technikával ismerkedhettünk meg (a "hivatalos" nevüket persze elfelejtettem... :-)):
- a kontúrmatricással,
- a márványozással,
- a belekarcolásossal,
- és azzal, hogy rászórok mindenféle gyöngyöket, aztán azok szétolvadnak égetéskor.
Miután Dia elmagyarázta és megmutatta, hogy mit is kell csinálni, nekiláthattunk az alkotásnak.
Kifejezetten megnyugtató volt elpepecselni a csiszolással és alapozással. (Utóbbi ronda lett, van még rajta mit gyakorolni.)
Aztán az első égetés után kitaláltam, hogy pontosan mit is szeretnék és hogyan, melyik technikával. A márványozásost és a gyöngyöset sikerült végül kipróbálnom. Sokkal egyszerűbb, mint amilyen bonyolultnak tűnik.
Én végül két pár fülbevalót készítettem, meg egy hajcsatot a lánynak. A sárga fülbevaló és a hajcsat elvileg márványozásossal készült, de ez csak akkor látszik, ha közelről figyelmesen megnézi az ember.
A citromsárga és a narancssárga nem különül el annyira. A kis virágok rajta millefiori-gyöngyök voltak eredetileg.
A madárkást kicsit sajnálom, mert nem ilyent szerettem volna, hanem úgy gondoltam, hogy a madár bele lesz karcolva. Csak félreértettük egymást Diával, és ki lett égetve a kék alap, mielőtt karcoltam volna bele. Úgyhogy utólag került rá a madár -- ráfestettem külön, és kapott plusz egy égetést. Nézzük a jó oldalát: ez is egy lehetőség, kiégetett zománcra festeni és újra kiégetni.
Jó volt az este, meg jó volt végre kipróbálni a tűzzománcozást. Ha rajtam múlik, a történetnek itt nincs vége, mert elalvás előtt is kipróbálnivaló ötletek jártak a fejemben. Beleszerettem a technikába, na.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése