a kis breton és a nagy breton

Ez is úgy kezdődött, hogy szembejött ez a kép egy horgolt kendőről a pinteresten. Hamar kiderítettem, hogy ez a Konk Kerne Véronique Chermette-től. Bretagne a szívem csücske, így nem volt kérdés, hogy ilyen kendőt horgolok majd magamnak is.
A tavaly őszi Kacskaringón vettem hozzá fonalat, rögtön neki is ugrottam lelkesen.

Leginkább hasonló lett és nem ugyanolyan - mondjuk úgy, hogy inspiráció volt ez a modell.
Nagyot szerettem volna, száz sort horgoltam végül (azok a kis színes fecnifonalak tízsoronként vannak, hogy ne kelljen annyit számolni).

Sokáig tartott, mert hamar meguntam mindig (rossz tulajdonság), mert egyre hosszabbak a sorok ugyebár. Aztán elegem lett belőle, hogy még mindig nincs kész, és gyorsan befejeztem. Itt még nincs meg a széle, csak a száz sor:

A lánynak is készült egy, azt anyum horgolta, én csak körbehorgoltam a végén.  Az lett kész hamarabb, mert egyrészt kisebb, másrészt sürgősebb volt reggelenként a nyakába tenni valami sálat/kendőt, nekem van másik is.

A nagyobbik szélcsipkéjével elszórakoztam pár napot.

A blokkoláshoz két doboz gombostű kevés volt, a varrótűket is be kellett vetnem, de még az se volt igazából elég, ezért van az, hogy a pikók harmada nem volt kitűzve.

De a végeredmény nagyon tetszik. Szép nagy, szellős, de ugyanakkor melegít is.

Adatok:

Minta: valami hasonló, mint a Konk Kerne

Kicsi:
Fonal: Drops Merino Extra Fine, pisztácia színű
Tű: négyes
Nagy:
Fonal: FonalClub Coast Lace, Lichen árnyalat (két egész gombolyag meg egy kicsi ment bele, vagyis kicsivel több, mint 700 méter)
Tű: hármas