2016. febr. 12.

bagolyjelmez

Második dolog a "mit csináltam idén életemben először" listára: varrtam jelmezt farsangra a lányomnak.
Két héttel előtte megmondta, hogy bagoly szeretne lenni. Ehhez szerencsére ragaszkodott is. Bár mikor hozzá akartam próbálni a majdnem kész szárnyat, közölte, hogy "Anya, nekem nem kell bagolyszárny, mert nekem már van, én igazi bagoly vagyok!"
Ettől függetlenül csak befejeztem neki. Meg sapkát is varrtam hozzá. Mivel nagy fekete gomb nem volt itthon, zsugorkából gyártottam kettőt hamarjában.

A szárnyához egy megfelelő méretű félkört vágtam ki barna poláranyagból, aztán iszonyú mennyiségű barna meg rozsdaszínű kis izét, azok lettek a tollak. Itt egy kép a színéről meg egy a visszájáról, ez alapján könnyen kitalálható, hogy hogy is készült. (A külső sorral kezdtem.)
(Azért azt hozzáteszem mindenképpen, hogy nem saját ötlet, hanem innen van. Az enyém egy harmatgyenge kísérlet ahhoz képest, hogy az mennyire profi.)

A jelmeznek sikere volt/van. Ez abból látszik, hogy 1. fölismerték a farsangon a többi anyukák, 2. itthon átlag kétnaponta fölveszi a lányom és bagolykodik egy kicsit.

Azt azért hozzá kell, hogy tegyem, hogy a farsang után, a többi gyerek jelmezét látva beavatott, hogy jövőre ő is királylány szeretne lenni.

2016. febr. 4.

papucsállatka

Amikor babát látogatni megyünk, egy ideje címkerongyit viszek ajándékba. Ezt mi itthon csak rágósrongynak hívjuk -- mert kiválóan lehet rágni a címkéit.
Azért szeretek ilyet csinálni, mert tudom, hogy van címkekorszaka a babáknak, boltban egy ilyesmi sokkal drágább, nekem meg általában fél óra munka maximum.

Viszont már kicsit meguntam a szokásos formát (téglalap, körbe címkékkel, egyik fele poláranyag, másik fele valami mintás). Az meg már régen eszembe jutott, hogy milyen vicces lenne papucsállatkát varrni. (Kis kutatás után az is kiderült, hogy ez piaci rés, nem árasztották még el vele a világot.) Rágósrongynak meg egyenesen kiváló, hiszen körben csillók szegélyezik. (Kép innen.)

Izolda lánykájának még nem varrtam ilyesmit, ez neki készült. Igaz, kicsit több időbe telt, de legalább változatosabb, mint a szokásos.

És megvan nagyjából minden alkatrésze. A lüktető üregeket szalagokkal és gombokkal oldottam meg. A nagy és kis sejtmag farmeranyagból van.

Az emésztő sejtüregbe farkasfog került. A szájnyíláshoz pedig zöld maradék anyagot használtam.

A háta egyszerűen pöttyös lett.

2016. febr. 3.

mindenféle puhaállatok

Néha készülnek ilyenek is. Most megmutatok hármat az utóbbi időből.

Először is egy denevér.
Pánikszerűen készült másfél nap alatt Kerry Lord könyvéből egy kedves kislánynak karácsonyra. Maga az elkészítése nem volt nagyon bonyolult, csak az volt benne a nehéz, hogy gyorsan kellett elkészíteni. Nagyon gyorsan. A szárnya ezért sikerült kicsit bénácskára.
Fonal: Markoma Pittsburgh
: ötös


Aztán ezt követte egy krokodilcsemete.
Ilyet már csináltam egyszer, így nem volt különösebben bonyolult. Az eredeti leíráson változtattam kicsit, a farka szerintem rövid az eredeti verziónak. No meg a gülüszeme se tetszett.
Barátságosra sikerült ez is, de azért harapni tud, ha rossz kezekbe kerül.
Az új gazdája örült neki, és ez a lényeg.
Fonal: Steinbach Capri
: szokásomtól eltérően most 3,5-es


Végül egy felemás szemű bagolycsemetét készítettem a molyos karácsonyi húzottamnak.

Ezt a mintát használtam hozzá. Az eredménnyel meg vagyok elégedve.
Fonal: Steinbach Capri
: 3,5-es