Két héttel előtte megmondta, hogy bagoly szeretne lenni. Ehhez szerencsére ragaszkodott is. Bár mikor hozzá akartam próbálni a majdnem kész szárnyat, közölte, hogy "Anya, nekem nem kell bagolyszárny, mert nekem már van, én igazi bagoly vagyok!"
Ettől függetlenül csak befejeztem neki. Meg sapkát is varrtam hozzá. Mivel nagy fekete gomb nem volt itthon, zsugorkából gyártottam kettőt hamarjában.
A szárnyához egy megfelelő méretű félkört vágtam ki barna poláranyagból, aztán iszonyú mennyiségű barna meg rozsdaszínű kis izét, azok lettek a tollak. Itt egy kép a színéről meg egy a visszájáról, ez alapján könnyen kitalálható, hogy hogy is készült. (A külső sorral kezdtem.)
(Azért azt hozzáteszem mindenképpen, hogy nem saját ötlet, hanem innen van. Az enyém egy harmatgyenge kísérlet ahhoz képest, hogy az mennyire profi.)
A jelmeznek sikere volt/van. Ez abból látszik, hogy 1. fölismerték a farsangon a többi anyukák, 2. itthon átlag kétnaponta fölveszi a lányom és bagolykodik egy kicsit.
Azt azért hozzá kell, hogy tegyem, hogy a farsang után, a többi gyerek jelmezét látva beavatott, hogy jövőre ő is királylány szeretne lenni.
Na tessék, korábban már megállapítottam, hogy milyen cuki kisbaglyod van, aztán végül nem írtam meg :-D Pedig tök cuki kisbaglyod van :-D És ez a szárny.... nem lehetett semmi összerakni!
VálaszTörlésHú, ez nagyon tetszik!
VálaszTörlés