Az úgy volt, hogy a lány takarózott délutánonként a kékkel. A rózsaszín nem kellett neki, de azzal meg nem takarom hosszú távon szívesen a fiút (hülye belénknevelt sztereotípiák).
Az egyik Röltex kirakatában láttunk meg együtt valami nagyon puha és cuki baglyos anyagot. Viszont rettentő drága volt métere, így csak keveset vettünk belőle. De lettek baglyok.
Takarót meg a svédektől, mert ott olcsó. Egészen pontosan ilyet, mert a piros megfelelőnel látszott (bár a lányom a feketével is tök boldog lett volna).
A lányom meg választott egy gombolyag hímzőcérnát, amivel a végén körbehorgoltam.
Mosás után levágtam a takaróról a cakkokat. Nyolc baglyot vágtam ki, aztán porszívóztunk, mert rettentően szöszölt.
A baglyok a lány tervei alapján kerültek a takaróra. Rávarrtam őket, aztán jöhetett a körbehorgolás.
Na azzal három hétig szuttyogtam. 0,75-ös tű, ahhoz már vastagnak számító Puppets hímzőfonal (ami ráadásul félidőben el is fogyott, ez zabálja a fonalat), plusz poláranyag, amibe rémes beleszúrni a tűt...
De csütörtökön végre kész lettem vele.
És a lányom nagyon örül neki. Az ő saját baglyos plédjének, amit segített megtervezni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése