2015. okt. 28.

pár szót a fonalfesztiválról

Említettem az előző bejegyzésben a Kacskaringó fonalfesztivált.
Sok mindent nem tudok írni róla, csak néhány gondolatot. Kép egy darab lesz, és az is itthon készült, a többit képzeljétek hozzá. :-)

Hogy is keveredtem oda? Hát úgy, hogy idén sokkal többet kötök-horgolok, mint a korábbi években. A Facebookon rábukkantam valamikor tavasszal a Barka Fonalbolt csoportjára, aztán a mintatesztelős csoportjára is. Jól érzem magam ettől, lehet tanácsot kérni kötés-horgolás ügyében, ilyesmik. Itt találkoztam először ezzel a jelenséggel is, hogy fonalfesztivál. Pedig, ha belegondolok, logikus - ahogy a másik hobbimhoz (az olvasáshoz, ld. oldalsáv meg Moly) is létezik Könyvfesztivál meg Könyvhét, akkor kell, hogy a manapság elég népszerű kézimunkákhoz is legyen.

Ha már van, és éppen megoldható, akkor meg elmentem, mert miért ne, nézzük meg, hátha inspirálódom.

Könyves eseményekhez vagyok szokva, így mikor odaértem, kicsit csalódott voltam. Mert egy azokhoz képest jóval kisebb teremben volt az egész. De aztán mégse volt rossz.

Volt egy-két dolog, ami hidegen hagyott, mint például az üveglencsés ékszerkészítés (mondjuk mire odaértem, a ragasztó kifogyott). De például láttam élőben csipkeverést. És megállapítottam, hogy ehhez én életem végéig kicsi maradok.

Viszont! Láttam kézzel festett fonalakat! Húú... A fonalfestésen gondolkodom egy ideje, és jó volt, hogy ennyiféle ki volt ott rakva.

No meg rokkát működés közben! A nagymamáméknál is volt egy rokka, gyerekkorunkban csomót játszottunk vele, persze senki se tudta, hogy hogy működik. De egész kedvet kaptam hozzá, legközelebb megkérdezem a nagymamámat, hogy megvan-e még, és ha igen, akarnak-e vele kezdeni valamit. Vicces lenne kézzel fonalat fonni.


Ezen kívül? Csomó vicces fonalat (pl. az előző bejegyzésben említett effektfonalakhoz hasonlókat, meg pólófonalat - ezek nem nagyon hoztak lázba, maradok a rendes fonalnál és a rendes méretű kötő- illetve horgolótűnél). Meg egy rakás kézzel készült pulóvert, kendőt, miegyebet. Sőt, valakinek az én horgolt fülbevalóm (amiről még nem írtam) is megtetszett és lefotózta.

Ez a fesztivál is olyan volt, mint a könyvfesztivál, vagyis a belépőjegy árát le lehetett vásárolni. Azt már itthon kitaláltam, hogy ilyen fonalat szeretnék a tervezett kendőmhöz, ott csak színt kellett választani hozzá. Hát, az nem volt könnyű. Végül zuzmózöld lesz. Pedig nem szeretek zöldet hordani, de ez jó lesz.
A kép is erről készült: az azóta elkezdett kendőmről. Majd ha kész lesz, írok róla bővebben.

Zárszó: jó buli a fonalfesztivál, de leginkább akkor, ha nem egyedül megy az ember, hanem ismerőssel/baráttal, akivel lehet együtt lelkesedni. (Köszi a társaságot @negyvenketto!) Vagy az is jó, ha ott vannak ismerősök, akinek lehet örülni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése